Melyik a világ legrégebbi civilizációja? Milyen érdekes kérdés, amelyre sokan megkockáztathatják a választ az alapján, amit tudnak, amit hallottak, amit a médiában vagy az iskolában láttak.
Ma már elfogadott, hogy a legrégebbi civilizáció a világon Ez a sumér civilizáció, de tudjunk meg többet magáról a civilizáció fogalmáról és a sumérokról.
Civilizáció
Elvileg mondjuk így A civilizáció minden olyan összetett társadalom, amelyet az urbanizáció, a társadalmi rétegződés, az állapot jelentős fejlődése jellemez, és amely a szóbeli és írásbeli kommunikáció szimbolikus rendszerével rendelkezik.
A civilizációk sűrűn lakott városi településekké szerveződnek, a osztály- és munkamegosztás specifikus, amely egyesíti a városi és a mezőgazdasági ágazatokat. Egy civilizációnak hatalma van a természet többi része és más emberek felett. Gyakran úgy gondolják, hogy egy civilizáció a fejlődés szinonimája, olyan emberi csoportokkal, amelyek megelőzik a többieket, szemben például a nomád törzsekkel vagy a primitívebb társadalmakkal.
Végül maga a „civilizáció” szó a latinból származik civitas, város, civilis, polgári, civis, polgár.
A világ legrégebbi civilizációja
Az igazság az, hogy a világ kezdete óta sok civilizáció keletkezett és bukott el, de melyik volt az első?
Mintegy harminc évvel ezelőtt, miután alaposan átgondolták a dolgot, a válasz született: a világ legrégebbi civilizációja volt a sumér, ennek a csodálatos kultúrának a legkorábbi szakasza.
A sumér civilizáció Mezopotámiában keletkezett, a Tigris és az Eufrátesz közötti gazdag és termékeny régióban, ma Irak nagy részén.. A név Sumer város nevéből származik, amely korábban a mai Kut városától néhány kilométerre délre, Kelet-Irakban található.
A régészek itt találták meg az uruki korszak korai sumér szakaszának nevezett maradványait, amelyet egy városról, Urukról neveztek el, amely körülbelül 80 kilométerre délnyugatra található. Ha a sumír civilizációra és magára a „civilizáció” fentebb bemutatott fogalmára gondolunk, akkor a cím megfelel neki: Volt benne írásrendszer, városok, adórendszerek, a földek öntözőrendszere stb.
Továbbá kétezer év után A sumér civilizáció a babiloni civilizációhoz vezetett ugyanitt, akinek tulajdonítják a matematika (prímszám, trigonometria stb.) felfedezését, amelyet több mint ezer évvel később a görögök fejlesztettek ki.
A sumér vallás gazdag és buja: a sumér panteon leghatalmasabb istene az volt A mennyek királya, Anu, eleinte, később Enlil, követi őt Inanna, a mennyország királynője ill Ishtar. Ma már eléggé bizonyosan állítják, hogy a Biblia egyes történetei valójában Sumériából származnak. Például a nagy özönvíz története, amely a sumérok körében szerepel a főszerepben Utnapishtin és megjelenik a Gilgames eposzban, több mint ie 2 ezer évvel
De van-e olyan civilizáció, amely régebbi a suméroknál? Sokan így gondolják, sőt sokan így gondolják. Az egyiptomiak a sumérok kortársai, legalábbis vészhelyzetben.
Tény, hogy sokat tudunk az ókori Egyiptomról, és soha nem hagyták abba a tanulmányozását vagy feltárását, míg az iraki politikai helyzet soha nem segített sokat a régészeknek és más tudósoknak.
Emiatt történt egyfajta szemléletváltás Egyiptommal kapcsolatban, s az egészen közel került Sumériához, hiszen ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően például ma is olyan régi írások kerültek elő, mint a sumérok, így akkor azt lehetett gondolni, hogy az ókori egyiptomi civilizáció kialakulása szinte egy időben történt a sumér civilizáció korai szakaszával: mindkettő Kr.e. 4 ezer körül
Másrészt megvan annak a lehetősége is Indus-völgyi civilizáció, amely a mai Pakisztán egyes részein, Északnyugat-India és Afganisztánban bukkant fel, de legalább ie 3.300 évvel.
Úgy gondolják, hogy az Indiai-óceán partján folyó korai kereskedelem segítette ezeket a korai civilizációkat (sumér a Perzsa-öbölben, egyiptomi a Vörös-tengeren, az Indus völgye keleten), hogy egy civilizáció előtti népből fejlődjenek ki, akik mindannyiuk előtt éltek, és akik fejlődésük forrásai voltak.
Eddig az iskolában vagy akár az egyetemen sok ilyen civilizációt, a világ ezen részeit tanulmányozták, kevés hangsúlyt helyezve Ázsiára. Édesapám és a nővérem is történelemtanárok, és azt mondják, hogy nagyon keveset tudnak Ázsiáról, legalábbis a kötelező tanterv alapján.
Most apám a 60-as években, a nővérem a 90-es években tanult. Ma már más a világ, és szerencsére az egyetemek természetesen nyitották a nézőpontjukat, Nem hagyhatod ki Kínát, ugye?
Olvastam X-ben egy kínait, aki ezt mondja A kínai civilizáció az egyetlen nagyon ősi civilizáció, amely kezdete óta soha nem szűnt meg civilizáció lenni.. Nőtt, fejlődött, de soha nem omlott össze és nem szűnt meg létezni.
Kína története ősi, eredete távoli. Kína rendelkezik a világ leghosszabb folyamatos ókori történelmével: 3500 év! És írott történelem!
Kínának már az ipari forradalom előtt is volt olyan civilizációja, mint Európáé, sőt még jobb is. Mezőgazdaságuk volt, öntözőcsatornákkal, hatalmas csatornahálózattal, kiváló technológiával és természetesen a kerámia és a selyem mesterségével.
És nem is beszélve Az írás, a kínaiak sokkal szélesebb körben tudták, hogyan használják a civilizáció és a kormányzat eszközeként, mint az európaiak. Ma sincs hiány kínaiakban, akik azt mondják, hogy egy modern kínai ember tud kínaiul olvasni 3 évvel ezelőttről, amire sem spanyol, sem angol nem tud. Először is azért, mert ezek a nyelvek nem léteztek, de még ma is nehezen tudnánk olvasni a középkori spanyolt vagy angolt, míg a kínaiul könnyebb.
Végül tudassa velünk, hogy a kínaiak nem máshonnan érkeztek Kínába, hanem úgy vélik, hogy az első telepesek, az őskori barlanglakók közvetlen leszármazottai, akik több ezer évvel ezelőtt éltek Észak-Kínában.
Az általunk ismert kínai civilizáció először a Sárga-folyó völgyében fejlődött ki, ahol a föld termékeny és könnyen megmunkálható. Innen északra, keletre és délre terjeszkedtek, mígnem Konfuciusz idejére, i.sz. 500-ra sikerült elfoglalniuk az egész országot a Jangce folyó és a Nagy Fal között.
Eddig a pontig, A világ legrégebbi civilizációi. Ma egy újabb fejezetet írunk a történelemben.