Kik voltak a sumérok? Először apámtól hallottam róluk, aki a történelem és a benne rejlő rejtélyek szerelmese volt.
Azóta lenyűgöznek, és el sem hiszem, hogy nem tanulnak többet az iskolában, vagy hogy még mindig vannak olyanok, akik nem tudnak róluk. Remélem, ez a cikk segít Önnek megismerni és megérteni ezt az ősi civilizációt.
A sumérok
A Közel-Kelet néhány lenyűgöző fejezetet adott az emberiség történetének. Az ókori Mezopotámia egy részén , az Eufrátesz és a Tigris folyók között , egy termékeny földön született meg a sumér civilizáció, amelyet a világ legrégebbi civilizációjának tartanak.
Lakóinak eredete nem ismert biztosan ; ami létezik, az a koponyák és a szobrászat tanulmányozásán alapuló többé-kevésbé meggyőző elméletek. Valójában még a sumér elnevezés is, amelyet ma használunk rájuk, megegyezik azzal a névvel, amelyet szomszédaik és későbbi utódaik, az akkád sémiták használtak. Ők Sag-gigának, feketefejű népnek nevezték magukat.
A sumérok származása máig ismeretlen, talán Indiából, és ez még nagyobb rejtélyt ad az ügyhöz, bár ma már elfogadott, hogy a sumér civilizáció az úgynevezett Ubaid-korszakban kezdődött, amely az Uruk-korszakban telepedett le.
Talán az Uruk név ismerős? Felbukkan a Bibliában, és egy rendkívül fontos történelmi pillanat az emberiség történetében, mivel ekkor jelenik meg a kerék, Kr. e. 3500 körül , és az írás is Kr. e. 3300-ban, amikor már az őstörténetből a tulajdonképpeni történelembe való átmenetről beszélhetünk.
Az ékírásos agyagtáblák – a sumér írás, amely az ékek nyomára hasonlít – arról árulkodnak, hogy a sumérok valamikor a rézkorban, Kr. e. 3500 körül, a mai uruk-korszakban érkeztek a Közel-Kelet ezen területeire , majd elterjedtek Mezopotámiában.
Ennek az időszaknak a kultúrája lehetővé tette a primitív fallal körülvett városok építését, de a talált táblák olvasása, amelyeken a királyok időrendi listáját rögzítették, meglehetősen zavaró, mert az ott feljegyzett dátumokat nem lehet elhinni. Vannak királyok, akik ezer évig uralkodtak, mások többet, a figurák hihetetlenek, nem emberiek. Létezett akkor a világ? miről beszélnek?
Az igazság az, hogy lehetetlen dátumok jelennek meg, és a régészek azzal magyarázzák őket, hogy az uralkodók csak nyomon akarták követni származásukat a történelemben, fontossá válni. Lehetett ilyen? Nem tudjuk, szeretem azt gondolni, hogy nem tudunk mindent, és ezért kell nyitottnak lenni más értelmezésekre. A régészeti leletek és a más tudományágakkal végzett munka megváltoztatják a történelmet.
A sumér nép történelme több jól elkülöníthető korszakra oszlik. Az első az akkád uralom volt , Kr. e. 2350 körül, amikor Szargon meghódította az összes sumér várost. Utódai örökölték ezt a birodalmat, amíg az belső konfliktusok és más népek inváziói miatt szétesett.
A barbárokat Utuhengal, Uruk királya űzte el Kr. e. 2100 körül, de Sumer újjászületését Ur-Nammu, Ur királya érte el. Uralkodása alatt Sumer pompája egyre hatalmasabbá és szélesebb körűvé vált. Fiai sikeresen követték őt a trónon, mígnem a történelem egy másik fordulópontján egy másik betolakodó nép, ezúttal Arábiából, bukását okozta.
Ezekben az időszakokban olyan városállamok váltak uralkodóvá, mint Lagas , Sumer történelmének ikonikus helyszíne, majd később Babilon, Ur, Nippur és mások . A városállamok jelensége fontos a sumér civilizációban, és mint tudjuk, az emberiség történelmében visszatérő téma. Gondoljunk csak Athénra vagy Spártára.
Sumériát független városállamokra osztották , amelyek mind kereskedelmi központok voltak, a védőszentjüknek szentelt templommal, és amelyeket néha egy király vagy egy patesi, a királyság adminisztrátora vagy az istenek képviselője, pap és uralkodó keveréke irányított.
A városállamokat határkövek jelölték és csatornák határozták meg; templomvárosok voltak , és a patesi alakja fontos volt, mert közvetítőként szolgált az isten és a kormány között. A templomok a híres piramis alakú építmények, a zikkuratok voltak , amelyeket az istenek leszállási helyének tekintettek, amikor részt akartak venni a nép ünnepein.
Ezen városállamok egymás mellett élése nem mindig volt békés , és az erőforrások, a víz, a kereskedelmi útvonalak és az adók feletti ellenőrzésért folytatott küzdelem mindennapos volt a konfliktusokban.
Korábban említettük, hogy ez az időszak rendkívül fontos, mivel ekkor találták fel a kereket és ekkor fejlődött ki az írás. Nos, a sumér írás nem áll rokonságban egyetlen ismert nyelvcsaláddal sem . Ez egy újabb rejtély. Nem hasonlít az akkádra, amely egy sémi nyelv, mint oly sok más a régióban, és bár az akkádok sumér ékírást használtak, a nyelv nem volt ugyanaz.
Először a piktografikus hieroglifák, az ikonikus vizuális jelek jelentek meg, amelyek később utat engedtek az ékírásnak. A máig fennmaradt több ezer sumér szöveg agyagtáblák formájában jelent meg , és témáik széles skáláját ölelik fel: himnuszok, imák, kereskedelmi információk, levelek, tudományos szövegek, csillagászati szövegek, orvosi szövegek és egyebek.
Szerencsére a sumér nyelvet a civilizáció bukása ellenére továbbra is jogi és vallási liturgikus nyelvként használták Mezopotámiában. Olvasása továbbra is bonyolult, mert még ma is vannak nehezen érthető karakterek.
Számomra a sumér civilizáció legérdekesebb aspektusa a vallása. Ilyenkor megállok, és ezernyi kérdést teszek fel magamnak. A vallás a sumér misztériumok kedvelt melegágya. Mit értek ezalatt?
Mint minden ókori nép, a sumérok is sok istenben hittek , és abban, hogy ezek az istenek a természeti jelenségek magyarázatát adták . Tekinthetjük őket némileg animisztikusnak, hiszen ahogy a Nap és a Hold is istenek voltak, úgy például a nád is azok.
Az istenek voltak a nagy gondoskodók, világuk megteremtői , mivel ők mondták meg nekik, hogyan építsenek, írjanak és gondolkodjanak. A sumér civilizáció fejlettségi szintje közvetlenül összefüggött az istenek segítségével, akik mindent abszolút irányítottak.
És itt jön az érdekes rész: a sumér mitológia feltűnő hasonlóságot mutat néhány bibliai történettel . Ezért mondom, hogy minden kereszténynek többet kellene megtudnia a saját vallásáról; csak akkor értheti meg igazán a világot.
Például a sumérok úgy hitték, hogy az istenek agyagból teremtették az embereket, hogy szolgálják őket. Amikor az istenek dühösek vagy csalódottak lettek, megmozgatták a földet – itt eső esett, ott földrengés –, kedvük szerint teremtve és pusztítva . Nem hangzik ez úgy, mint a Teremtés könyve?
Az olyan istennevek, mint Nammu, Enki, Enlil, Utu, Inanna és An, a sumér istenek nevei. A teremtésmítosz a Bibliáéhoz is hasonlít , vagyis a Biblia teremtésmítosza nagyon hasonlít a sumérhoz: a vizek, a föld és a tengerek, az ég szétválása...
Egyetérthetünk abban, hogy a sumérok számos történet, elbeszélés és teremtésmítosz forrásai voltak, amelyeket később más népek is átvettek. Az özönvíz története, amelyben Utnapishtim szerepel, például egyértelműen az, amelyet Noéval az élén ismerünk, Éva teremtése Ádám bordájából, és sok más.
De vannak még ennél is érdekesebbek is, mint például a DNS-hez hasonló dolgok megjelenése a művészetben, az Anunnakikról, egy másik bolygóról származó óriásistenekről szóló történetek , maga a Naprendszer megtervezése modern távcsövek segítsége nélkül…
Gyerekkoromban mindig is szerettem az egyiptomi civilizációt, de hadd mondjam el, hogy amikor megtudtam egy kicsit a sumér civilizációról, teljesen lenyűgözött. Javasolom, hogy vizsgálja meg és folytassa az olvasást.
Végül néhány tény: a sumérok találták fel a 60 másodperces, 60 perces és 12 órás órát, a 12 hónapos naptárat, a jogrendszert, a börtönöket, a bíróságokat , nagy mennyiségben háziasították és tenyésztették az állatokat, csillagászok voltak , és írásukkal elsőként biztosították az emberi lények legértékesebb dolgának, a tudásnak az időben és térben történő átadását.